Kategória: Megvalósult programok

Az előadássorozat egészében nagy hangsúlyt terveztünk adni a csoportalakulás folyamatának, éppen ezért kiemelten kezeltük a csoporttagok megismerését. Szerettük volna elérni, ha minél előbb egy nyitott, egymás iránt érdeklődő csoporttá válnának. Távlati cél, hogy majd a foglalkozássorozat végeztével is együtt maradjanak, akár öntevékeny formában folytassák majd a munkát. A munka során az ön- és csoportismeret célját szem előtt tartva először az oldott hangulat kialakítására törekedtünk.

Minden foglalkozás alkalmával igyekeztünk az érintett témát valamilyen játékos formában közelebb hozni a résztvevőkhöz.

A 24 alkalmas foglalkozás célja a csoportkohézió erősítése, a tolerancianövelés, az együttműködési képesség fejlesztése volt.

A műhelymunka a drámapedagógia módszertanára épített. A foglalkozások módszertani középpontjában a cselekvésen, ezen belül is elsősorban a dramatikus cselekvésen keresztül megvalósuló tanulás állt. Foglalkozásainkat végig a tematika szerint vezettük:

Csoportszabályok, szerződéskötés. A keretek, feltételek meghatározása.

Bemutatkozás, benyomások megosztása.

Csoportépítés, az együttesség mint csoportos erő.

Szimbolikus énbemutatások.

Ön- és társismereti tapasztalatok.

Önismeret, énkép, énideál. Az önmegítélés pontossága énfeltáró gyakorlatokon keresztül.

Bizalom és önbizalom forrásai.

Társas kapcsolatok jellegzetességei.

Életkori sajátosságoknak megfelelő kapcsolatkonfliktusok megjelenítése, elemzése.

Nonverbális technikák.

Szerepjátékok és elemzésük.

A másság megélése, elfogadása.

Az önérvényesítése lehetőségei és határai.

A sikeres felnőtt élethez szükséges készségek, képességek és kompetenciák elemzése, megélése, fejlesztése.

Csoportzárás, értékelés.

Foglalkozásink kezdetén az ismerkedésé, a résztvevők motivációjának felderítéséé volt a főszerep, majd a tematikán végighaladva vettük nagyjából két alkalmanként az egyes témákat. Azért volt erre szükség, mert a témák elég nagy területet fedtek le, és nem tudtuk egy alkalom során végigvenni.

Az előre eltervezett témák feldolgozását a csoporttagok érdeklődésének, tudás és érzelmi szintjének megfelelően állítottam össze.

Az egyes foglalkozások a következő módon épültek fel:

Mielőtt bármiféle tervezett téma részletes feldolgozásába belekezdtünk volna, fontosnak

tartottam, hogy megteremtsük a fesztelen, bizalmi légkört a csoportban, ami megalapozza az

előttünk álló közös találkozások eredményes kimenetelét. A légkör kialakításához minden alkalommal valamilyen interaktív játékot játszottunk

A gyakorlatok kapcsán számos olyan érdeklődési terület, különleges képesség került felszínre, amelyre támaszkodva a foglalkozássorozat óráit rugalmasan tudtam alakítani.

Ezután az adott témában tartottam egy kis előadást, hogy ismeretanyaghoz jussanak a résztvevők. Majd az adott témákat, felvetéseket közösen, interaktív módon megbeszéltük.

Az Örömdalkör művészeti csoport már néhány éve működik a VOKE Vörösmarty Mihály művelődési házban. Főleg az éneklés a profiljuk. Slágereket, Operett dalokat, magyar nótákat, „retró” dalokat tanultak és mutattak be fellépéseiken. Az EFOP 3.7.3 projekt keretében azonban úgy döntöttek, hogy énektudásukat, kórussá formálódásukat magasabb szintre emelik és a pályázat keretén belül hivatásos zenetanár segítségét kérve megismerkednek a klasszikus zene kórusirodalmával, a többszólamú énekművekkel, ezáltal gyarapítva tudásukat. Természetesen nem azért, hogy ettől kezdve komolyzenei kórussá váljanak, hanem azért, hogy eredeti céljukat, a slágerek, magyar nóták, „retró dalok, táncdalok előadásában is nívósabb produkciókkal állhassanak elő a későbbiekben.

A projekt időszaka alatt az összes évszakhoz és keresztény, népi ünnepkörhöz igazodó tematikát készítettünk. Egy könnyebb komolyzenei repertoiré-t véltük megvalósíthatónak a művészeti kör korábbi működésének és közösségi munkájának köszönhetően.

Ez az idő alatt nagy hangsúlyt fektettünk a hangképző és intonációs gyakorlatokra, az egységesebb kórushangzás kialakítására. A projekt időtartama alatt előtérbe helyeztünk bizonyos zenei kompetenciák fejlesztését is, mint zenei olvasás megalapozása (kották használata), ritmusérzék, formaérzék fejlesztése, tempó és dinamikai érzékenység.

A tematikában tervezett anyagmennyiség többféle stíluskörből merít, így a különböző zenei stílusokban való jártasság is fejlődött. A tanult komolyzenei kórusművek, dalok szövegei nemcsak magyar nyelvűek (latin, francia stb.) ezek pontos kiejtésére törekedtünk. A tiszta, szép kiejtés is tanulmányain része volt.

Az elsajátított dalok válogatásánál figyelembe kellett venni a zenei kompetenciák természetes hiányát, hisz énekelni szeretni és énekelni tudni nem ugyan az. Ezért fokozatosan nehezedő dalanyagot állítottunk össze, kezdve az unisono dallamoktól, az egyszerű tonika-domináns kétszólamúságon keresztül a nehezebb, de megtanulható polifóniáig.

A hangképző gyakorlatok minden foglakozás szerves részét képezték.

Reméljük, hogy a művészeti kör egy éves kalandozása a komolyzenei kórusirodalom világába hasznukra lesz, amikor visszatérnek eredeti műsoraikhoz.

Minden egyes klubfoglalkozás 2 részből áll. A foglalkozás első felében éneklés, énekek tanulása, és maga a próba történik, majd a tapasztalatokat, kérdéseket, aktualitásokat beszélik át  a résztvevők. A próbákon minden alkalommal 10-14 fő van jelen (amatőr énekesek, szakmai és technikai vezető). A próba minden alkalommal 2 órás elfoglaltságot jelent ahol énektanár segítségével az énekesek továbbképzése folyik és felkészülés az aktuális rendezvényekre és fellépésekre. A klub összlétszáma amatőr énekesekből, prózai előadókból, technikai és szakmai vezetésből tevődik össze. A klubfoglalkozásokat a résztvevők szívesen látogatták, azokon nagyon hatékonyan, együttműködőn vettek részt. Sikeres volt a megvalósítás.

A foglalkozások kezdtén fontos volt egymás megismerése. Ez azért is fontos, mert egy fesztelenebb légkör váltható ki, amiben a közös munka sokkal könnyebb.

Először elmondtam én, hogy honnan jöttem, milyen területeken dolgoztam és mit szeretnék átadni, amivel fejleszthetem a jelenlegi szövegértési tudásukat.

Főként fiatal felnőttek alkották a csoportot, többen szeretnének tanulni, illetve elhelyezkedni a munkaerőpiacon. Összeségében fontosnak tartották a jó kommunikáció elsajátítását ahhoz, hogy egy állásinterjún jó benyomást tehessenek.

Ennek egyik alapjaként a szövegértést említették meg. Volt, aki azzal indokolta, hogy a feltett kérdéseket akkor tudja jól megválaszolni, ha pontosan tudja értelmezni mit szeretnének tudni róla, mert így nem mond sem többet, sem kevesebbet, mint, ami szükséges.

A foglalkozások során a projekt kezdetén összeállított tematika szerint haladtunk. Minden foglalkozás alkalmával végigbeszéltük az adott témát, először én, mint foglalkozásvezető tartottam egy „kiselőadást”, majd közös beszélgetés következett. A foglalkozások végén pedig egy játékkal próbáltuk gyakorolni a hallottakat, tapasztaltakat.

Az alkalmak során egyre jobban oldódott a társaság, egyre beszédesebbek lettek a résztvevők, folyamatosan oldódott a feszültség. Az „előadásokat” követően beszéltettem őket, és a kérdéseket is úgy fogalmaztam meg, hogy azzal mérni tudjam a válaszadók alapvető kommunikációs, szövegértési szintjét. Nagyon sok mozgásos feladatot végeztünk a programok során.

A képzéssorozat célja olyan kézműves technikák elsajátítása volt, melyeket a résztvevők később a saját háztartásukban is hasznosítani tudnak. Kiemelt cél volt a környezettudatosság, a felhalmozódott felesleges anyagok felhasználása, illetve az, hogy az alapanyagok olyanok legyenek, melyek minden háztartásban rendelkezésre állnak.

Megismertetett technikák:

• Horgolási alapok megtanítása – mécsestartó üveg készítése horgolt dekorral
• Pólófonal készítés – régi pólókból fonal készítése, a vágási technikák bemutatásával
• Pólófonal horgolása – alapok bemutatása, kopogtatók   készítése újrahasznosított alapanyagokból
• Papírfonási alapok megtanítása – újságok felhasználása, előkészítés, fonási alapok bemutatása
• Kávékapszula újrahasznosítási lehetőségek – dekorációs virág készítése
• Dekupázs technika alapjainak bemutatása – újrahasznosítva, ezáltal üveg hulladékot hasznos tárolóvá formálva őket
• Tematikus foglalkozások – karácsonyi készülődés:
• farmer és műanyag újrahasznosítással dekorációs fa készítése,
• karácsonyfa díszek készítése újrahasznosított anyagokból (PET palack, CD lemez, tobozok)
• kopogtató készítése újrahasznosított anyagokból horgolt dekorációval

Ezek mellett kiegészítésként a pólófonal horgolás bemutatása kibővült a fa alapra történő horgolás bemutatásával, ami egy külön technika. Ezzel a technikával tároló dobozt készítettek a résztvevők.

Az eredeti tematika a résztvevők igényei alapján módosult, így a harisnyavirág készítés alapjai is bemutatásra kerültek.

Valamennyi bemutatott technika a képzést lezárultát követően otthon is tovább folytatható, az alapokhoz valóban elegendőek a háztartásban fellelhető, sokszor szemétnek gondolt felhalmozódó kiürült tároló edények, üvegek, textíliák. Fontos, hogy a feleslegesen felhalmozott hulladékokat át tudjuk formálni, és a mindennapokban jól használható és szép tárolók és díszek legyenek belőlük.

A résztvevők már a tanfolyam során is visszajelezték, hogy családjukban, baráti közösségeikben is tovább tudták adni a megtanultakat, ezáltal is terjesztve a környezettudatos szemléletet.

Emellett az alapok elsajátítása arra is lehetőséget nyújt a komolyabban kézművességre nyitott résztvevők körében, hogy azokat továbbfejlesztve, kis kiegészítéssel, néhány kézműves hozzávaló beszerzésével maguk is tovább fejlődhessenek egy-egy technikában elmélyedve.

A foglalkozások anyaga: Moldvai és Szatmári táncok.

A betervezett órákat megtartottam. A jelentkezők sikeresen zárták a projektet.

A résztvevők kezdő szintű táncosok voltak, ezért először Moldvai táncokkal foglalkoztunk. Ez a táncanyag kiválóan alkalmas az alapok elsajátításához. Az első két hónap alatt a következő  táncokat sajátította el a kis csapat: Hoina, Pálmácska, Kezes, Botosánka, Tűz lángja, Pingvines, Bulgáros, Ördög útja, Keresel, Banumarocsini, Kecskés. A táncokat kiegészítette csujogatások, és a hozzájuk kapcsolódó népdalok tanítása is.

Májustól kezdtünk el foglalkozni a Szatmári táncokkal. Megismertük, mely táncdialektus része, beszéltünk a tánc kialakulásáról, szerkezetéről, jellegzetes táncjegyeiről.

Céljaim a tánctanítás folyamatában:

• A táncrészek megismerése (verbunk, lassú és friss csárdás)
• A táncrészek motívumkészletének elsajátítása, jellegzetes stílusjegyek megtanítása
• A tanult motívumok, folyamatok rögzítése, önálló alkalmazása a saját táncszerkesztésben, improvizáció a tanult jellegzetességek felhasználásával
• Az önálló együtt táncolás örömének megérzése

A foglalkozások felépítése:

• Bemelegítés
• Motívumok, folyamatok tanulása
• Gyakorlás
• Improvizáció

A kitűzött célokat ügyesen teljesítette a csapat. Motiváltak, lelkesek voltak. Az egyszerűbb moldvai táncanyagot bátrabban táncolták. A szatmári anyaghoz kaptak egy jó alapot, a tanultakat már képesek voltak önállóan használni. A táncfolyamatokat megtanulták, sőt önállóan is fel tudták építeni a táncukat a tanult figurák felhasználásával. A tánc stílusjegyeit megértették, de ezen még van mit csiszolni.

 A projekt feladatait sikeresen teljesítettük. A csapat az utolsó alkalomra szervezett „Táncházban” már önállóan és örömmel alkalmazta a tanultakat.

A program célcsoportja a fiataloktól az idősekig terjedt, így életkori megkötés nélkül vártunk olyan személyeket, akik hasonló érdeklődési körrel bírnak és nyitottak olyan tematikus foglalkozásokon való részvételre, melynek célja a résztvevők támogatása az életvezetésben, kisközösségi keretek között.

Törekedtünk arra, hogy a résztvevői csoport minél inkább állandó legyen, azonban a gyakorlatban a résztvevők szinte folyamatosan cserélődtek. Mindemellet voltak, akik szinte végig résztvevői maradtak a folyamatnak.

A 24 foglalkozás a csatolt tematika szerint valósult meg, mely értelemszerűen kiegészült a mindenkori helyzeteknek, igényeknek megfelelő témákkal és módszerekkel.

A legkedveltebb témák közé tartozott a belső erőforrások feltérképezése és az önismerettel, tipológiákkal kapcsolatos munka.

A legnagyobb kihívást a szívességcsere kialakítása jelentette, leginkább a szereplők változó személye miatt, bár ennek ellenére sikeresen elindult a résztvevők között az egymást támogató attitűd, és apróbb szívességek informális cseréje is.

A foglalkozások során a résztvevők megismerhették egymást és olyan módszerekbe kaptak betekintést, amelyeket a továbbiakban otthon is, akár családi vagy munkahelyi környezetben is alkalmazhatnak (pl. erőforrások felismerése, asszertív kommunikáció, tranzakcióanalízis).

A foglalkozások során alkalmaztuk a beszélgetés, egyéni és kiscsoportos munka, játék, előadás módszereit. Azt tapasztaltuk, hogy a csoportos munka és a játék módszere akkor volt bevonható, ha a résztvevők között már kialakult valamilyen bizalmi kapcsolat, ezekben a helyzetekben azonban könnyen feloldódtak és aktívan vettek részt.

Életkori eloszlás tekintetében a kezdeti alkalmakon az idősebb korosztály nagyobb számban képviseltette magát, majd ez a tendencia teljesen megfordult. A foglalkozások résztvevői jobbár a gyermekvállalás előtt álló fiatal felnőttekből és a kisgyermeke(ke)t nevel középkorúakból kerültek ki, akik a legkülönbözőbb családi, szociális háttérrel rendelkeztek. A résztvevők között megjelentek a klasszikus családban, egyszülős családban, mozaikcsaládban és többgenerációs családban élők egyaránt.

Jellemző volt, hogy a résztvevők különböző önismereti tapasztalattal érkeztek, így a többségnek teljesen újszerűek voltak a bemutatott feladatok, de volt, aki már kipróbálta ezek egyikét-másikát más önismereti helyzetben (pl. a tipológiák az ismertebb témák közé tartoztak, bár a DISC teszt minden résztvevő számára újdonság volt).

Az egyéni jövőképhez kapcsolód foglalkozás során a résztvevők nagyon kreatív és megvalósítható célokat tűztek ki maguk elé, ami a korábban befektetett munka egyértelmű sikerét bizonyítja. A kitartóbb résztvevők nagyon hatékonyan inspirálták az újonnan érkezőket is, így szinte minden foglalkozáson csapatként tudtak együtt dolgozni a jelenlévők.

A 12 hónapos tanfolyam célja a résztvevők nyelvi kompetenciájának kibontakoztatása és fejlesztése. Ők részben teljesen kezdő, részben újrakezdő nyelvtanulók, akik felnőttként is érdekeltek egy idegen nyelv alapjainak az elsajátításában.

A tanfolyam célkitűzése, hogy a résztvevők elsajátítsák az angol nyelv hangzásvilágát, szert tegyenek 3-400 szóból álló alapszókincsre, merjenek megnyilvánulni a tudásuknak megfelelő szinten az adott idegen nyelven, képesek legyenek egyszerű információcserére. Alapszinten tudják megfogalmazni gondolataikat, képesek legyenek egyszerű mondatok olvasására, megértésére és megfogalmazására.

A tanfolyam a négy nyelvi alapkészség-beszédértés, beszédkészség, olvasásértés, íráskészség-komplex fejlesztésére épül. Természetesen ehhez szükség van egy jól használható alap szókészletre, amelynek elsajátítása foglalkozásról foglalkozásra történik.

Az angol nyelv hangzásvilágának elsajátítása, az új szavak és kifejezések megtanulása és rögzítése, nyelvtani képzések begyakorlása minden nyelvtanuló számára kihívást jelentenek. Különösen igaz ez a felnőtt nyelvtanulókra, akik esetleg életük során már próbálkoztak nyelvtanulással, de kudarcélmény és sikertelenség okán feladták. Ebből adódóan igyekeztem olyan tematikát összeállítani, amely sokszínű, a mindennapi élethez kapcsolódó témavilágával, sokszor játékos, gyakorlati alapú feladataival, nyelvi élmények megszerzésével és megosztásával fejleszti a tanfolyamra jelentkezett felnőtt nyelvtanulók nyelvi kompetenciáit.