A foglalkozások kezdtén fontos volt egymás megismerése. Ez azért is fontos, mert egy fesztelenebb légkör váltható ki, amiben a közös munka sokkal könnyebb.
Először elmondtam én, hogy honnan jöttem, milyen területeken dolgoztam és mit szeretnék átadni, amivel fejleszthetem a jelenlegi szövegértési tudásukat.
Főként fiatal felnőttek alkották a csoportot, többen szeretnének tanulni, illetve elhelyezkedni a munkaerőpiacon. Összeségében fontosnak tartották a jó kommunikáció elsajátítását ahhoz, hogy egy állásinterjún jó benyomást tehessenek.
Ennek egyik alapjaként a szövegértést említették meg. Volt, aki azzal indokolta, hogy a feltett kérdéseket akkor tudja jól megválaszolni, ha pontosan tudja értelmezni mit szeretnének tudni róla, mert így nem mond sem többet, sem kevesebbet, mint, ami szükséges.
A foglalkozások során a projekt kezdetén összeállított tematika szerint haladtunk. Minden foglalkozás alkalmával végigbeszéltük az adott témát, először én, mint foglalkozásvezető tartottam egy „kiselőadást”, majd közös beszélgetés következett. A foglalkozások végén pedig egy játékkal próbáltuk gyakorolni a hallottakat, tapasztaltakat.
Az alkalmak során egyre jobban oldódott a társaság, egyre beszédesebbek lettek a résztvevők, folyamatosan oldódott a feszültség. Az „előadásokat” követően beszéltettem őket, és a kérdéseket is úgy fogalmaztam meg, hogy azzal mérni tudjam a válaszadók alapvető kommunikációs, szövegértési szintjét. Nagyon sok mozgásos feladatot végeztünk a programok során.